Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Berény Róbert (Budapest, 1887. március 18. – Budapest, 1953. szeptember 10.) Kossuth-díjas magyar festő

Berény Róbert a magyar, avantgárd mozgalom jeles képviselője.
 
 

Berény Róbert a magyar, avantgárd mozgalom jeles képviselője. Tanulmányait 1904-ben kezdte, Zemplényi Tivadar Mintarajziskolájában. 1905-ben Párizsba került, ahol a Julian Akadémia növendéke lett. Kint tartózkodása alatt, Cézanne művészetének hatása alá került. A kortárs művészeti stílus irányzatokat tanulmányozta, művelte.

KI NE ISMERNÉ LEGISMERTEBB FESTMÉNYÉT  (plakátját)................




További müvei..............



Kert: 1911Olaj, karton, 61 x 50 cmMagyar Nemzeti Galéria, Budapest

A természet közvetlenségét, életteljességét új, modern festői eszközökkel mutatja meg. A gyep zöld színe, a fák erőteljes lombozta, az égbolt kékje mintha jelképes értelemben mutatnák a természetben működő erőket.


Bartók Béla arcképe:1913.Olaj, vászon, 67 x 46 cm.Magántulajdon, New ork............


Az 1910-es évek elején Berény tanulmányozta Freud pszichológiai iskolája kutatásainak eredményeit és ez jelentős hatást gyakorolt műveire. Ennek az időszaknak az egyik legfontosabb műve a Bartók Béláról készült portré. Berény maga nagyon érdeklődött a zene iránt, több hangszeren játszott és komponált is. Követte a zenei irányzatok fejlődését és zenei írásaiban Bartók és Kodály zenéje mellett állt ki.

 


csellózó nő:1928Olaj, vászon, 135 x 102 cmMagyar Nemzeti Galéria, Budapest

A festmény nagyon népszerű lett azóta, hogy 1963-ban a művész emlékkiállításán újra nyilvánosság elé került. Berény szuggesztív erővel jelenítette meg a muzsikálásban való elmélyülést, illetőleg azt az élményt, amelyet a zene kelthet a zenére figyelő emberben.




Diványon fekvő nő: 1930 körül.Olaj, vászon, 44 x 80 cm.Deák gyűjtemény, Városi Képtár, Székesfehérvár

Nos, a Díványon fekvő nő már az artisztikusabb és hagyományosabb felfogásban készült. Igaz, hogy az erős kontúrok, a háttérben lévő falak és a lépcsőforduló háromszögűre csomósodó felülete még a korai, konstruktivista szemléletet jelzik, de a kép elegáns, könnyed hatását mégis inkább az előtérben megjelenő élénk színek - a diványtakaró pirosa és kékje, a heverőn fekvő nő fehér-fekete csíkos ruhája - adják meg.




Faluvége:.1935Olaj, vászon, 69 x 90 cmMagyar Nemzeti Galéria, Budapest
A színekben és a formákban megéreztette a természet, a napfény, a levegő, a pára képi hatását, de végül is a síkok, tömegek, térhatások zárt, építményes rendjét alakította ki általuk. Miközben ilyen fegyelmezett képi világot tárt elénk, mesebeli csendet, nyugalmat s az utóbbiaknak megfelelő emberi és alkotói életérzést idézett fel.

 

 



Festő a fal előtt:1945.Olaj, vászon, 73 x 60 cm.Magyar Nemzeti Galéria, Budapest





Berény Róbert: Lány pamlagon macskával...........






Berény Róbert: Capri vízió……….


1942-ben így vallott Kassáknak önmagáról és festészetéről: " A kép nem tárgyak ábrázolása, hanem az idea plasztikai nyelven való megfogalmazása. Ideának nevezem azt a valamit, amiért a kép megszületett s amit ki kell fejeznie. Ez az idea a miértje a képnek és ez határozza meg a hogyanjá...a festő viszonylatokban látja a dolgokat és képeinek tárgyi motívumaiban is mintegy összepillantottan érzékelteti a világot...A született tehetséget művésszé lehet gyakorolni, akinek azonban nincs meg ez az adottsága, azt legfeljebb a proporciók felismerésére és pontos lejegyzésére lehet megtanítani."     Berény Róbert


1948-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki, s az új fesztőművész-nemzedék nevelésében mesterhez méltó munkát végzett, 1953-ban bekövetkezett haláláig.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.