Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Claude Monet: (Párizs, 1840. november 14. – Giverny, 1926. december 5.) francia impresszionista festő.
Az egyik legnagyobb impresszionista festő. Tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg.
Monet újságot olvasott, ( Pierre August Renoir, 1872)

Francia festõ, az impresszionizmus egyik megteremtõje. Le Havre-ban találkozott Boudin-nal, akinek a tanácsára a szabadban kezdett festeni. A reggeli a szabadban címû képe már megpróbálta érzékeltetni a fényreflexeket. Az 1866-70 között készült képei az impresszionizmust elõkészítõ plein air jegyében készültek. Az új ábrázolásmód figyelembe veszi az atmoszferikus hatásokat is, melyek megtörik a formákat, a tárgyakon szín- és fényreflexek vibrálnak, az árnyékok színesek


Korai festményeiből
.....


:Claude Monet - Az Ebéd a füvön.


Az ebéd a lherbe, (jobb oldalán), a Courbet, 1865-1866, Musée d'Orsay, Párizs.


Argenteuil, 1875, Musée de l'Orangerie, Párizsban.

Turner hatására az elvont körvonalú témák megfestése felé fordul. Párizsban találkozik Renoirral, Pissarróval és Sisley-vel, akikkel együtt állít ki az 1874-es impresszionisták elsõ kiállításán.

:Claude Monet: Impresszió, a felkelõ nap
Monet festményét az impresszionisták elsõ kiállításán mutatták be. A kép Le Havre kikötõjét ábrázolja, ám mégsem az ipartelep maga alkotja a témáját, hanem a hajnali fény által kiváltott színhatás. Monet e festménye ihlette az "impresszionizmus" 1874-ben megalkotott fogalmát

Claude Monet: Saint-Lazare pályaudvar
A vonat füstje Monet megfogalmazásában a múló pillanat szimbólumává válik. Ez a dinamikus tûnékenység az, ami bûvöletében tartja a festõt, amikor 1877-ben hét vásznat szentel a témának.
Késői festményeiből

Szénaboglyák, (sunset), 1890-1891, Szépművészeti Múzeum, Boston


Rouen Cathedral, homlokzat (Sunset), 1892-1894, Marmottan-Monet Múzeum, Párizs



Ága a Szajna közelében Giverny, 1897

A pillanatnyi színhatások megragadása foglalkoztatta, az atmoszféra változásait festette meg sorozatain különbözõ napszakokban: Saint-Lazare pályaudvar, Roueni székesegyház (1892-93). Festészetének fõ mûfaja a tájkép lett: Szénaboglyák (1890-91, Chicago), Tavirózsák (1899-1926, Orangerie, Párizs).


Houses of Parliament, London, c. 1904 Múzeum Marmottan-Monet, Párizs
1926-ban befejezte a Tavirózsák 12 pannójának megfestését. A képeket a francia államnak ajándékozta; azok az erre a célra átalakított Orangerie-ben kaptak állandó helyet.


Víz liliom, Toledo Museum of Art, Toledo, Ohio


Nympheas, c. Múzeum Marmottan-Monet, Párizs



Szomorúfűz,  Kimball Művészeti Múzeum, Fort Worth

Szembetegség kínozta és általános egészségi állapota egyre romlott, 1926. december 6-án halt meg Giverny-ben .
. Halála után 1928-ban rendeztek munkásságából nagy retrospektív bemutatót. Tájképein a végsőkig kiérlelte az impresszionizmus elveit. Képei nem a tárgyak térbeli viszonyát, hanem színeik világításbeli értékeit jelenítik meg. A puszta optikai kép kifejezésére való törekvés, a szerkezet, a kép előformázásának feladása, művészetének tárgy nélkülivé váló tendenciája számos vonatkozásban az absztrakt művészet felé mutat. Számos modern absztrakt festő Monet művészetét előfutárának vallja.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.