Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hatvanegy éve 1949. július 29-én halt meg Koszta József (1861-1949) festő.

Az alföldi iskola egyik legegyénibb hangú képviselője. Budapesten, Bécsben és Münchenben tanult. Művészetét a drámai színellentét, fehér-sötét kontraszt jellemzi.
 
 
Festő, Kossuth-díjas (1948). A Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője.
Példaképének Munkácsyt tekintette.Képein az alföldi táj jellegzetes motívumai és szűkebb környezetének szereplői jelennek meg. Legfontosabb kifejezőeszköze a szín. Ecsetkezelése dinamikus, koloritja erőteljes, olykor drámai erővel világító komplementer színekből épül.

Koszta József művei............


Háromkirályok1906-07Olaj, vászon, 116 x 127 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Kosztának Fraknói-ösztöndíjasként Rómában egy vallásos tárgyú képet kellett festenie, így kezdett foglalkozni a Háromkirályok témájával.





Fürdő után 1895Olaj, vászon, 63 x 91 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A kép Ferenczy Károly 1894-ben festett Orfeusz című képének hatása alatt keletkezett.




Muskátlis kislány 1917 körül Olaj, vászon,
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.......
Paraszt-infánsnőnek is nevezik a szentesi tanyavilágból való, komoly tekintetű, merev tartással, szinte szemrebbenés nélkül ülő leányka portréját. Különös varázst ad a képnek a kifejezés egyszerűsége, őszintesége.






Kukoricatörők 1917 körül Olaj, vászon, 83,5 x 93,5 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A sorozat egyik legérettebb, leggazdagabb változata ez a háromalakos Kukoricatörők. A cselekményes zsánerfelfogástól teljesen távol áll, a paraszti munka hétköznapjainak monumentális megjelenítése. Az egyszerű kompozíció könnyen áttekinthető.





Ruhaszárítás 1920-as évek Olaj, vászon, 50 x 60 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Alkotó ereje teljében, legjobb korszakában festette e remekművét. Művészete ekkor már mélyen összeforrott környezetével, a szentesi tanyavilággal. "...Hogy miért lakom éppen Szentesen, arra csak azt mondhatom, hogy ez az a táj, amely leginkább és legegyetemesebben viseli magán a magyar táj jellegzetességeit...".





Piroskendős lány.......
Életteljes figuráinak egyike a Piroskendős lány című képe. A portré érzékletes, tárgyilagos leírásán túl a festői jellemzés kitűnő értékeit figyelhetjük meg ezen a képen. Az élénk színek reflexei, az arcon megcsillanó fények a plein-air természetese frissességét árasztják, mégis annál súlyosabb, tömörebb anyagszerűséget teremtenek s a valóságlátás konkrétabb, kevésbé áttételes kifejezését jelentik.





Koszta József: Kislány kakassal........


"Olyan felindulásban dolgozom, mondotta a művész önarcképére mutatva, hogy egyszer holtan fogok összeesni a festőállvány előtt." Ez a felindulás, ez a drámai lelkület teremtette meg azokat az erős kézzel és kemény színekkel megfestett, mégis határtalanul finom leány-portrékat is, melyek a paraszti világ szépségének egyedülálló sommázatai, s melyek galériáját kakasos kislányunk is méltóképpen gyarapítja.


és végül………………

Koszta József Múzeum, Szentes

Az 1894-ben alapított múzeum bemutatja névadója, Koszta József, az alföldi iskola egyik legegyénibb hangú mestere festményeit, de ezen kívül rendkívül értékes a néprajzi, helytörténeti gyűjtemény is. Koszta József (1861-1949) festőművész az 1910-es évektől többnyire a város melletti tanyáján, Felsőréten dolgozott.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.