Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HOLLÓSY Simon (1857, Máramarossziget - 1918, Técső) Festő, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője.
 
 
Hollósy Simon önarcképe,

Festő, a 19. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője.Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c. képét, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott (Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában).

Az egyik leghiresebb képe a: Tengerihántás
Hollósy művein új módon köszönt ránk a népéletkép.Zizegnek a kukoricalevelek a legény talpa alatt. A leány hívó-vonakodó tekintete az örök Éváé, miként kecses kéztartása is. A kar villanó fehérsége a legény barna kezének szorítása alatt, a fiatalság egészséges, tüzes pillanatáról szól.

További képei....

Táncoló lányok az erdő szélén
A festmény a magyar Art Nouveau egyik korai példája. Hollósy nem tekintette magát portré festőnek. Ezt a festményt ugyan egy hármas portréra vonatkozó megbízatásként kezdte el, de a három nő megfestése szimbolikussá, majdnem bacchikussá alakult.

Rákóczi-induló, vázlat
Hollósy 1895 őszén festette az első vázlatot a Rákóczi-indulóhoz és a téma haláláig foglalkoztatta. Állandóan újraformálta a kompozíciót, de sosem jutott el olyan megoldáshoz, amelyet méltónak talált volna nagyszabású elképzeléseihez. A hatalmas alkotói küzdelmet ma már csak néhány megmaradt vázlaton követhetjük nyomon, ezek közül a legérdekesebb az 1899-ben keletkezett tanulmány.

Parasztudvar szekérrel
A kép a művész técsői korszakának egyik főműve. Felfogásában Munkácsy Mihály Poros útja és Tornyai János alföldi kopár tájai közé helyezhetjük. Hollósyt tájképeiben is a társadalmi tartalmat sugárzó hangulat megragadása izgatta, ezért is került olyan messzire a nagybányai festők öncélúbb művészetszemléletétől.

Szénaboglyák



Aratás után



Tájkép
1912



Nem volt termékeny művész. Inkább a hangulatokat kereste, s a tanításban merült ki alkotó tevékenysége. Nagyszabású terve, a sokalakos Rákóczy-induló csak remek vázlatokig jutott el, mert állandóan módosította alapelképzelését. Técsőn festett kései tájképei: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal. E műveiben már a plein air, illetve az impresszionizmus elemeit is felhasználta. Önarcképe )1918) egyike a legmegrázóbb alkotásainak.

Áldomás
Az Áldomást például háromszor is megfestette úgy, hogy az egyes példányok a megszólalásig hasonlítanak egymásra.
A mulatós ember hírében álló mester tanárként is impulzív, intuitív egyéniség hírében állott.

Tavasz a patakparton
Hollósy most vizsgált tájképe az életmű egyik legszebb darabja. Azé a művészé, aki a természet mulandó jelenségei mögött, a naptól beragyogott tájban, az opálos homályosságú fény vibráló sugarainál felismerte és ábrázolni tudta a teremtő akarat harmonikus erőit.

Hollósy Simon - Akt műteremben



Hollósy Simon - Álmodozás



Hollósy Simon - Kontyos lány



Hollósy Simon - Udvarlás





Nem volt termékeny művész. Inkább a hangulatokat kereste, s a tanításban merült ki alkotó tevékenysége. Nagyszabású terve, a sokalakos Rákóczy-induló csak remek vázlatokig jutott el, mert állandóan módosította alapelképzelését. Técsőn festett kései tájképei: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal. E műveiben már a plein air, illetve az impresszionizmus elemeit is felhasználta. Önarcképe )1918) egyike a legmegrázóbb alkotásainak.

egy szép képével bucsuzom.....

Hollósy Simon: Kocsmában mulatozók





UGYE MILYEN ÉLETHÜ.....


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.