Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iványi Grünwald Béla Somogysom, 1867 - 1940, Budapest Festő, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt, majd Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult. 1892-ben Ferenczy Károly társaságában visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak c. nagy feltűnést keltő realista festményét (Déri Múzeum). 1894-ben Egyiptomban járt.
 
 


Festő, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja. 1896-tól Nagybányán a realista tájak és jelenetek egész sorát festette (Holdfelkelte, Völgyben, Tavaszi kirándulás). Része volt a nagybányai iskola megalapításában és célkitűzéseinek propagálásában. 1904-ben a Fraknói-díj elnyerésével Rómában töltött egy évet, hazatérte után gyűjteményes kiállítást rendezett. 1906-tól megváltozott stílusa, a realista plein air törekvéseket dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletei váltották fel.

Főbb művei…………..

Áhitat (Ave Maria) Ez a kép egy ünneplőbe öltözött lány áhitatos imáját mutatja templomba indulás előtt. A kép eredeti címére (Ave Maria) a fehér liliom, Szűz Mária jelképe utal. Ebben a képben összekapcsolódik Iványi korai korszakának két képtípusa: az életkép és a vallási kép.

 

 


Bércek között Iványi a kép születésekor már az impresszionisztikus megközelítés teljes kelléktárának birtokában volt: a zöldek számtalan árnyalatából, egymás mellett sorakozó, elkülöníthető színfoltokból építkezett. A figurák arcán a fény többszínű feflexei tükröződnek. A balról érkező sugárzás felragyogtatja a férfi selyemköntösének sárgáját, a kezében tartott sapka pirosát és a női ruhák fehér részleteit. Az alakok élesen kiválnak a zöld háttérből, itt még nem jelentkezik Iványi későbbi nagybányai műveinek fontos vonása: táj és ember egységbe-fogalmazása.


Itatás Az Itatásban a művész a sötét és világos, a napfénytől átizzott és árnyékos foltok egyensúlyát hozta létre. A képmezőt uraló, hatalmas sötétzöld lombkorona, a fa és a lovak feketés árnyéka, a lovas mellénye és a vízmosás sötétbarna foltja ellenpontozza a napsütötte részeket. A körvonalat eltompítja a nyári levegő remegése, a színek impresszionisztikusan, oldottan elnyújtott ecsetvonásokkal kerültek a vászonra.

 

 


A völgyben Iványi Grünwald nagybányai periódusában festette ezt a képet, amelyben együtt jelenik meg a plein air festés atmoszférája az Art Nouveau elemeivel.



Tavaszi kirándulás A festményen a tavaszi napfény és a levegő puha, vibráló foltokká alakítja át a táj elemeit, és a lágy kontúrokkal festett figurák is személytelenekké, a természet részeivé válnak, föloldódva a látvány egészében. A festő egy soha vissza nem térő pillanat, egy múló hangulat megjelenítésére és emlékké rögzítésére törekedett, s ezzel valamennyi nagybányai művész közül a leginkább közelítette meg a francia impresszionisták szemléletét.



Festmény a Schiffer villába A 20. század első elején sok kitűnő építész működött Budapesten, akik terveikben érdekesen kombinálták a 19. század végi eklektikát a nemzetközi és magyar Art Nouveau elemekkel. Vágó József Schiffer villája (1910-12) jó példája a korabeli törekvéseknek. Ez a terv olyan nagy müvészeket hozott össze mint Kernstok Károly, aki az üvegablakokat készítette, valamint Csók István, Iványi Grünwald Béla és Rippl-Rónai József, akik a belső paneleket festették. Az építészek és festők ilyen együttműködése megváltoztatta Budapest arculatát, kellemes és ösztönző környezetet teremtve az új középosztály számára.



Iványi-Grünwald Béla Kecskeméti lányok



Iványi Grünwald Béla
tavaszi kirándulás




Iványi - Grünwald Béla : Sátorozó cigányok



Iványi - Grünwald Béla : Sátoros kocsi

Művészetét, 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el.Röviddel azután, hogy megtudta, a bécsi döntés visszaadta Nagybányát Magyarországnak, halt meg szívrohamban.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.