Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ean-Baptiste Camille Corot (Párizs, 1796. július 17. – Párizs, 1875. február 22.) francia festő.
 
 

Jean-Baptiste Camille Corot (Párizs, 1796. július 17. – Párizs, 1875. február 22.) francia festő.

Corot önarckép

Francia festõ és grafikus. Tájképei az impresszionizmus elõfutárává tették. Többször járt Olaszországban, ahova az antik emlékekben gazdag táj vonzotta. Tájképein eleinte mitológiai alakok voltak (A nimfák tánca, 1850), majd inkább korabeli alakokat szerepeltetett. Stilizált népviseletbe öltözött, álmodozó testtartású asszonyok jelennek meg képein (Arles-i lány). A fény és a levegõ ábrázolása lágyítja a körvonalakat és a formákat Corot alkotásain.

Most bemutatnám pár képét….

Nõ gyöngyökkel

Corot e festménye a realizmus kitûnõ példája. Festõi tehetsége, a formák egyszerûsége, a színek és árnyalatok erõteljes, mégis gyengéd harmóniát teremtenek.

Chartres-i székesegyház

Corot elsõ mûveinek egyikét a rá jellemzõ nyugodt tárgyilagossággal és odaadó figyelemmel alkotta meg. Az elõtérben látható két alakot csak 1872-ben, három évvel halála elõtt festette rá.
A sevres-i út


A kép jól példázza a jellegzetes corot-i tájakat, amelyeken a falevelek remegését, az ágak szelíd ringását és az "álmodó fák" sziluettjeit örökítette meg. Igazi tanítómesterének a természetet tartotta: "A nagy vonalak és a klasszikusok egy csöppet sem érdekelnek! Én az erdõk fia vagyok!"
A nantes-i híd

A hidat Corot tucatnyiszor megfestette különbözõ nézõpontból. Ezen az élete végén készült vásznon a finom ködbe burkolt tájábrázolás helyett visszatér ifjúkorának szilárd, klasszikus kompozícióihoz. Szívesen festett kõépítményeket, mértani formákat, képeirõl azonban sohasem hiányzik a fény, a levegõ finom hatásainak érzékeltetése
Corot: Bacchanália


Corot: La Marietta

A Salonban néha zsánerképeket is kiállított. Ezek a képek többnyire nőket ábrázolnak, akiket semleges háttér előtt vagy műtermében fest meg, mozdulatlan, csendes és melankolikus pózban.
chartresi katedrális

Képei a 1840-es évek végén ködösebbek, homályosabbak lettek, a fák leveleit tollpehelyszerű lebegésben ábrázolta. Számos "topografikus" képet is festett, ilyen például A Chartres-i székesegyház. Történelmi tájképeit Corot a Salon kiállításaira szánta.

Corot a tájképfestészet egyik legnagyobb mestere volt, stílusa költői, képei lírai hangulatúak
Olasz pásztor 1847

A kékruhás hölgy


Corot a tájképfestészet egyik legnagyobb mestere volt, stílusa költői, képei lírai hangulatúak.
Gyakran nevezték az impresszionizmus előfutárának is.

és végül részemröl az egyik legszebb képe....

Corot, Jean-Baptiste-Camille – Orpheus Leading Eurydice



Ugye milyen szép????

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.