Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


- Mednyánszky László: Szerbiában
Mednyánszkynak a világháború maga kínálta a bűn, a lealjasulás, a kiszolgáltatottság, a szenvedés, a halál témáit, amelyeket korábban konokul bányászott ki a társadalmi élet mélyéről.
Mednyánszky László, báró (Beckó, 1852. ápr. 23. - Bécs, 1919. ápr. 17.): festőművész. Festői tehetsége korán jelentkezett

.
A háború kitörése idején ismét Budapesten tartózkodott, s harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt. Megrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában ), mélységes humanista tartalommal gazdagítva művészetét. Élete utolsó nyarát 1918-ban Nagykőrösön töltötte, októbertől ismét Bécsben tartózkodott haláláig.




Mednyánszky László: Háborúban (1914 körül)

Százával, ezrével készülhettek harctéri jegyzetei, vázlatai, amelyekből képeit érlelte. Alig van, alig lehetett már befejezett alkotása, és alig lehet ma még nyomon követni a képek születésének útját. A Bevonulás, a Menekülők, a Harctéri temetés azok a háborús képei, amelyekre a leginkább jellemző táj és figura, sőt táj és cselekmény egysége.




Az Elesett orosz katona....

A háborús képeken a legmélyebb "alászállás" a pusztulás, a halál nagyon is valóságossá lett témája. Az Elesett orosz katona c. festmény szokatlan megoldás Mednyánszky oeuvre-jében.



Halottak ........


Halottábrázolásai is többsíkúak, összetettek. Hol végtelen és gondos aprólékossággal, lírai elérzékenyüléssei ábrázolja a végső nyugalomba visszasüllyedt, szinte szoborrá merevedett vonásokat a kisimult homlokkal, a végső elrendezettség dramaturgiája szerint, hol pedig a drámán, a történés drasztikumán van a hangsúly, mint azt a Halottak című megdöbbentő képén láthatjuk.




Katonaportré...........

Katonaportréi, melyekhez számos ceruzavázlat is készült, ismét több csoportra bonthatók. Ezeknek egy része megbízásból, netán udvariassági gesztusként készült, más részük viszont saját kedvtelését bizonyítják, ha egy-egy számára megnyerő arc vagy típus megindította fantáziáját.



ENYÉSZET.........

Mindazonáltal a halál és a gonosz mindennapos tevékenysége, a memento mori, a földi hiábavalóság, az ember eltorzuló érzelmei őt is mélységesen felkavarták. 1917. május 3-án a következő naplóbejegyzést olvashatjuk, melyet nem nehéz az ENYÉSZET (1917) című képre vonatkoztatni


FOGOLYTÁBOR..........



Mednyánszky László: Téli táj kereszttel



Lidércfények teliholdnál



őrségben.......



Erdőszéle ködön átszűrődő fényekkel



Fekvő hadifogoly.......



Hadifoglyok......

Senki nem állt oly közel a háború "átszellemült alakban" való ábrázolásához, mint a művész, aki 62 évesen, önkéntes tudósítóként került a frontra

ÉS VÉGÜL..........




MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ :KÜZDELEM UTÁN


ehhez képest a leggyakrabban az utánpótlással együtt mozogva csak olyan témákat tudott megörökíteni, mint például a vonuló foglyok és trének, lövészárok, fogolytábor, sorakozó stb. (pl. FOGOLYTÁBOR, Appel, 1914-1918).


Mednyánszky a fronton szerzett vesegyulladása, illetve több szélütés következtében hunyt el 1919. április 17-én, Bécsben.
"Úgy temették el, ahogy legszebb álmaiban sem remélhette: csak néhány bécsi ismerőse kísérte koporsóját. Ő mindig fázott a temetési pompától és nagy beszédektől. Ez a nagyszerű, szegényes temetés bizonyára olyan volt, mint ahogy ő kívánta."


UI:Mednyánszky háborús festészete figyelmeztet: minden erőnkkel védekeznünk kell az olyan helyzet ellen, mely képes megsemmisíteni minden értéket, melyet az emberi kultúra ez ideig létrehozott.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.