Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Molnár József (Zsámbék, 1821. március 21. – Budapest, 1899. március 6.) magyar festő, grafikus.
Művészete az érzelmesen lágy festéstől haladt a romantikus témaválasztás és előadásmód felé. Számos munkájában a biedermeier romantikus elemekkel keveredik
Festő. Velencében, Rómában, Münchenben végzett tanulmányok után Stuttgartban telepedett le, ahol főképp arcképfestészetből élt. 1853-ban hazatért s a fővárosban történeti és tájképfestészettel foglalkozott.

Főbb művei:

Légyott
1879
Olaj, vászon, 125 x 94,5 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest



Napsütéses patakpart.........





Az egyik hires festménye:Kévekötő.....



E korszakában tájképein teljesen szakított a biedermeier naturalizmussal és arra törekedett, hogy a színekkel, illetve a megvilágítással a képet hangulatossá és egységessé tegye. A fény- és színhatások iránti fogékonysága egyes festményeit a plein air előfutárai közé sorolja.





Balaton-part Boglárnál






Karaván
1855 körül
Olaj, vászon, 72 x 90 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest



Fürdő nő 1865
Ceruza, tus, papír, 123 x 170 mm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Az egységes, hangsúly nélküli világítással még a háttér növényzetének lazább foltjait is szürkévé tompítja. Pontos rajztudásával naturális hűséggel ábrázolja a női alakot, de az éles kontúrvonallal szinte kiszakítja a táji háttérből.



Naplemente vízparton - Tápióbicske című festmény


Fürdőzők.....
Kikiáltási ár: 1 800 000 Ft    € 7 200  
 


Molnár József: Faház a fenyvesek között...........

1862-ben Brodszky Sándorral közösen fényképész műtermet nyitott Győrben, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csak 1864-ig működött. Ettől kezdve kisebb tanulmányutaktól eltekintve haláláig a fővárosban élt.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

papis.van@fibermail.hu

(Dr. Pap István, 2014.10.18 11:00)

Igaz-e, hogy Molnár József egyik kecskeméti templom oltárképét festette, amely Szent Erzsébetet ábrázolja. Nagyon megköszönném, ha erről tudna információt küldeni.
Tisztelettel: dr. Pap István