Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZINYEI MERSE Pál (1845, Szinyeújfalu - 1920, Jernye) A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar festészet első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét.
 
 
Szinyei Merse Pál, Munkácsy és Csontváry mellett a magyar festészet legelismertebb alkotója: főműve - a Majális - nem csupán egyike a legtöbbször reprodukált magyar festményeknek, de a nemzetközi szakirodalom is rendre kiemeli jelentőségét, s az első impresszionista festmények között tartja számon.

A magyar plein air festészet megteremtője, a modern magyar piktúra első nagy képviselője a nyugat-európai kortársakkal egy időben fedezte fel a szabad levegő, a napfény festői ábrázolásának problémáját s teremtette meg gazdag színvilágú, realista táj- és portréművészetét.

Szinyei Merse Pál, Munkácsy és Csontváry mellett a magyar festészet legelismertebb alkotója: főműve - a Majális - nem csupán egyike a legtöbbször reprodukált magyar festményeknek, de a nemzetközi szakirodalom is rendre kiemeli jelentőségét, s az első impresszionista festmények között tartja számon

Legismertebb müvei:
Majális
A kép egy napsütötte domboldalon, a képen kívüleső fa árnyékában letelepedett kiránduló társaságot ábrázol. A kép a francia impresszionisták képeivel azonos hatást kelt, az elkészítés módszere azonban eltérő. A természetet emlékezetből. műteremben festette, az alakok helyét kihagyva, majd az alakokat egyenként festette rá a képre, modellek alapján, különböző időpontokban. A pokrócon hasonfekve csirkecombot evő alak a festő sajátmaga.

Lilaruhás nő

Az egészalakos képmás a festő fiatal feleségét ábrázolja. A mű minden jelentősége ellenére is visszalépést jelent a Majálishoz képest. A tájképi háttérrel ábrázolt alak nincs igazi egységben a tájjal. A kép műteremben készült.

Érdekes megjegyezni, hogy felesége 1887-ben elvált Szinyeitől és 101 éves korában 1952-ben halt meg.

Szerelmespár
Az árnyék nélküli, szétszórt megvilágítással és részletező előadásmóddal készült képpel a festő az impresszionizmusról ismét a naturalizmushoz tért vissza.

Vadgesztenyefa
A kép a sötét és világos tónusokat gondos megfigyelő, a plaszticitását árnyékokkal modelláló természettanulmány, amely Courbet művészetét idézi.

Hóolvadás
A festő a képet természet után festette 1884-ben. A kép befejezetlen maradt, mert néhány órára abbahagyta a festést és közben a hó elolvadt. A képet csak 1895-ben fejezte be, amikor új eget festett hozzá.
Pacsirta
Ezzel a képpel Szinyei a Majális gondolatkörét folytatta, többéves megszakítás után újra elkezdve a festést. A tájat itt is emlékezetből festette, az aktot pedig modell után. A kompozició részei - a táj, az akt és az ég - nem alkotnak szoros egységet, így a kép minden szépsége ellenére sem éri el a Majális színvonalát.

Tél

Ez a bizonytalan keletkezési idejű kép tudomásunk szerint Szinyei egyetlen téli tájképe. A horizont hajlásszöge megegyzik több más Szinyei kompozícióéval, a tájnak olyan részletét választotta ki, amelyik beleillik kedvelt kompozíciós formájába.

.......és végül:A Vezúv kitörése



és még-egy......
Pipacsos mezőn



Az idős mester még megélhette élete legnagyobb kitüntetését, amikor is 1914-ben a Szépművészeti Múzeum felállította a Szinyei termet. 1920-ban érte a halál Jernyén.

 

                                                                                           

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

DOMBÓVÁR

(Palkó Gábor , 2013.05.08 09:22)

SOK SZÉPSÉG A SZEMNEK SOK TUDÁS AZ AGYNAK KÖSZÖNÖM MIND A KÉT DOLGOT