Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szőnyi István Újpest, 1894 - 1960, Zebegény Festő és grafikus, Kossuth-díjas, a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja.
 
 
Szőnyi István
Újpest, 1894 - 1960, Zebegény
Témaköre és műveinek szelleme az évek során teljesen Zebegényhez kötődött. Az életet akarta megfesteni, az élet pedig számára az egyszerű emberek élete, a mindennapok eseménytelen világa volt.

Ismert müvei...

Zebegényi temetés

 Hazafelé

Zebegényi részlet

Szürke a Duna
Festőileg érzékeny szem és humánus érzelemvilág jellemezte Szőnyi festői realizmusát.Művészete alapjaiban realista, az ipresszionista fényfestés és a realizmus egyéni ötvözete.

További müvei.....




Tájkép lóval

Idős pár (A művész szülei) Szőnyi későbbi képein is kiemelt szerepet kapnak családtagjai, hozzátartozói


Lovak a kertben Szőnyi gyakran szerepeltet képein figurákat is. Ezen a képén nem emberi alakok, hanem lovak bukkannak fel, monumentális alakjuk szinte fürdenek a szerteáradó napfényben.


Viadukt A későbbi képeken is rendszeresen felbukkanó jellegzetes helyi motívumot, a vasúti viaduktot számos festményén megörökítette. Ezen a képen még expresszív-drámai ellenfény, sugaras fénykévék bontják meg a látványt, ezt a világítási effektust más, ekkortájt készült képén is alkalmazta.

 

 


Este Hűsége Zebegényhez, a gazdag ajándékhoz, személyes élményei és elmélyült szorgalma végül is olyan remekművet hoztak létre, mint az Este.

Akt a kertben

Akt vörös drapéria előtt (Fürdő után)
A szoborszerű, változatos testtartású aktok nemcsak tájban, hanem enteriőrökben is megjelenhetnek. A rajzi előkép alapján datálható mű Szőnyi egyik legkorábbi nagyméretű aktkompozíciója. A sötétből előderengő-felfénylő női testek Szőnyi és a rézkarcoló nemzedék legfontosabb mintaképének, Rembrandtnak a hatásáról tanúskodnak.

Danaidák:        Szőnyi első alkotói korszakának legnagyszabásúbb festménye a Danaidák, amely a művész 1924-es gyűjteményes kiállításának egyi fődarabja volt. A grafikái is nagyon jók....


Táj...
A kiemelt famotívum áll az 1917-es nagybányai szénrajz középpontjában, amelyen a tízes évek kuboexpresszionizmusának tektonikus formálásmódja érvényesül.

Fekvö akt.....
Szőnyi István aktkompozícióit is számos aktrajz, akttanulmány kísérte, melyek a legváltozatosabb technikákkal, ceruzával, krétával, szénnel, elsősorban azonban tussal és tollal vagy pálcával, néha a festőiséget erősítő lavírozással készültek.

Rézkarcai se-semmi....

Mitologiai jelenet....
A Mitológiai jelenet címet viselő, de közelebbről meghatározhatatlan témájú lapon egy, a középpontban kiemelt férfiakt magasba emelt, kitárt kézzel gesztikulál, dinamikus figurája éles ellentétben áll a többi alak passzív, közönyös magatartásával.

Behavazott falú......
A síkszerű, szerkezetes látásmódnak a gyökerei már jóval korábban felbukkannak Szőnyinél, erről egy 1923-as grafikája is tanúskodik. Ez a folyamat azonban a húszas évek végére más irányt vett.

és végül....

A kisded imádása......

Szőnyi rézkarcai jóval visszafogottabb hangütésűek, mint Aba-Novák kirobbanó erejű, zaklatott grafikái. A húszas évek közepéig nála is megtalálhatóak a különböző vallásos témák, amelyek egyre profánabb köntösben jelennek meg, mivel Szőnyi a zebegényi mindennapok felől láttatja a bibliai történeteket is. A Kisded imádása című kompozíción, amelynek magját a Szőnyinél oly gyakran előforduló anya és gyermeke motívum alkotja, a "kisdedet" falusi emberek állják körül. A kusza vonalháló fátyolos tónusa a jelenet bensőséges hangulatát húzza alá.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.